
Egész héten ragyogó napsütés volt, de mindennap hallgattuk a rádióban, tévében, hogy a hétvége rossz időt ígér. Szombaton csaknem megfagytunk, a kitartóan szemerkélő esőben megfáztunk. Aztán estére megjött a vihar, amely azért közel sem volt olyan, mint a rákövetkező hét csütörtökjének jégverése. Ahhoz azonban elég volt, hogy az utcabál elmaradjon, a Calypso dolgavégezetlenül tért haza. A koncerteket még meg tudtuk hallgatni, aztán nagyon gyors pakolásba kezdtünk. Vasárnap megkegyelmezett az ég. Déltől egyre többen és többen jöttek, délután már a rendezvény területén található valamennyi, szolgáltatást igénybe tudták venni a látogatók. A már megszokott családi és gyermekprogramok, kézműves-foglalkozások mellett mesterség-bemutatót is tartottunk: a „kihelyezett” kovácsműhelyben egész nap volt érdeklődés, hiszen a patkószegkészítés, a nyílhegykalapálás, a forró vas alakítása és formázása hagyományos módon – nem hétköznapi látványosság.
Kattintson ide a galériáért!Az idei családi hétvégén a Mesés Kelet elevenedett meg, így Gazdagréten is voltak janicsárok és hastáncos nők, a kígyót pedig meg lehetett simogatni. A kígyó talán nem annyira – de a gyerekek nagyon élvezték ezt a tevékenységet. A vasárnap délutáni és esti fellépők lázba hozták, vagy éppen megnevettették a közönséget. A Unique és a Groovehouse melegített be, az Irigy Hónaljmirigynél már egy gombostűt sem lehetett leejteni a nézők közé. Aztán a gazdagréti csillagos estében felcsendült az olasz–magyar, Erox Martini érdesen sejtelmes hangján a „Lasciate mi cantare”, és a buli ezzel csúcsra járatódott. Erox éppen fel akarta konferálni a következő számot, amikor az első sorokból valaki azt kiabálta „egy dalt szeretnék kérni”. Az énekes csak annyit mondott: „jövök”, meghallgatta a kérést, és képletesen a lakótelep vendége lett Gianni Morandi is. A koncertek végén a szombaton elmaradt máglyagyújtás is megtörtént, még ki lehetett használni a vidámpark adta játéklehetőségeket és tíz órakor minden elcsendesedett.
A gazdagrétiek azt mondják, nem szabad jubileumokat ünnepelni, mert akkor mindig rossz idő van. Ez azt is jelenti: nem szabad az idő múlásával foglalkozni. Abban kell megtalálni az örömöt, minden szépet és jót, ami az adott pillanatban van. Megfogadható városrészi bölcsesség.
Jövőre tehát nem jubileum, hanem jó idő lesz.
Vincze Kinga