Főrendőri köszönet a segítségért

Nem érdemes összefutnia Szarka Gáborral annak, aki rossz úton jár. A budai Superman időnként akarva akaratlan ott terem, ahol életet kell menteni, vagy éppen dühöngőket kell lenyugtatni. Legutóbb a saját háza földszintjén lévő ékszerboltból menekülő tolvajt csípte nyakon. Mert véletlenül épp akkor pont arra járt.

Mi történt azon a decemberi napon? Békésen mentem az utcán, a házunk közelében jártam már, amikor kiabálásra lettem figyelmes, és látom, hogy a házunkban lévő ékszerbolt felől sietősen távozik valaki. Az ékszerboltost pedig ismerem, kinn áll az utcán. Nyomába eredtem a csuklyás fiatalembernek, és követtem, néztem, merre megy, vannak-e esetleg segítői. Amikor észrevett, futni kezdett.
Nem volt más választásom, utána kellett erednem. Nem volt igazán gyors, hamar utolértem, és nem túl kesztyűs kézzel letepertem.
Nem tudhattam, van-e nála fegyver vagy kés, úgyhogy nem kockáztathattam, nem eresztettem. Közben odakiabáltam a járókelőknek, hogy hívjanak rendőrt, ez többszöri próbálkozásra sikerült is. Negyedórát tartottam a tolvajt, aki – mint később kiderült – egy ötkilós kalapáccsal törte be a kirakatot, és vitte el az ott talált ékszereket. Ha nem érem utol, valószínűleg sosem lett volna meg a több száz ezer forint értékű ékszer.
Olyan végtelen természetességgel mesél, mintha egy tegnap látott Belmondo-film történetét adná vissza. Ön inkognitóban egy képzett Superman?
Lassan hozzászokom, hogy ilyesmik rendszeresen történnek az életemben. Egyébként, ha „Superman-képzőbe” nem is jártam, katonatiszt vagyok, alezredesi rangban. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tiszti hallgatóinak parancsnokaként az a feladatom, hogy munkatársaimmal a katonai mentalitás kialakulásában segítsük a hallgatókat. Ez röviden a rend, a szabálykövetés, a fegyelem elsajátíttatását jelenti. Innen az a  bátorság, hogy kemény helyzetekben higgadt tudok maradni, és közbe merek avatkozni. Van elképzelésem, mit érdemes és szabad tenni.
Azért ezt nem ajánlom mindenkinek.
Említene még néhány esetet kalandos életéből? Párizsban tanultam, ott két fiatalemberrel futottam versenyt egy ízben: egy kislány kezéből csavarták ki a mobil telefonját. Bemenekültek egy kórház területére, de ott már a biztonságiak is megjelentek. Eldobták a telefont, és elrohantak. A telefon visszajutott a gazdájához.
Egy másik esetben, még a mobiltelefonok hőskorában, amikor alig volt még néhányunknak készüléke, egyik alkalommal épp a feleségemmel beszélgettem a Batthyány térnél a 19-es villamos megállójában. Látom ám, hogy emberek kiabálnak és integetnek felém a rakpartról. Lementem, hát kiderült, hogy egy hölgy beesett a Dunába, és a telefon miatt szólítottak engem, hívtuk is a mentőket. De gondoltam, azért tenni kéne valamit, míg kiérnek. Majdnem beugrottam már a vízbe, amikor észrevettük, hogy a mólóhoz ki van kötve egy csónak. Beszálltunk, és azzal mentettük ki a hölgyet. Két hónapja az egyik metrószerelvényen két ember agyba-főbe verte egymást, vér is folyt. Az utasok menekültek, kénytelen voltam a verekedők közé állni, és sikerült lenyugtatnom a kedélyeket. Úgy látszik, vonzanak az akció dús szituációk…
Amikor nem a jövő tisztjeit neveli, mivel foglalkozik legszívesebben?
Harmincnyolc éves vagyok, két csodás gyermekem van. A szabadidőm a családomé.

Újbuda rendőrkapitánya az eset kapcsán köszönetet mondott Szarka Gábor alezredesnek. Balázs Norbert lapunk kérdésére elmondta: tavaly 9 esetben sikerült vagyon elleni bűncselekmény elkövetőjét azonnal elfogniuk lakossági beavatkozás, polgárőrök vagy térfigyelő-kamera segítségével. Számos esetben a nyomozás kezdetekor kapott helyszíni adatok és tanuk által adott információk alapján végződött sikeresen az ilyen típusú felderítés. Évente nyolcvan–kilencven, azaz hetente két olyan esettel lehet számolni, amikor vagy üzletben, vagy benzinkúton történik lopás. Ilyen helyeken gyakran a biztonsági őrök tartják vissza a tolvajokat a rendőrök kiérkezéséig.
Voltak tavaly tettenéréses elfogások is, gépkocsi lopást sikerült megakadályozni lakossági jelzés alapján.

Szeifried Adél